Művészet történet 

A Torontáli szőnyegszövés

Erdélyben készítették a székely festékeseket. A Torontál vidékén szőtt szőnyegek neve: torontáli.

Székelyföldön, -köszönhetően földrajzi adottságaihoz- a festékes előállításához szükséges nyersanyagok a lakosság számára teljes mértékben biztosítva voltak. A szép festékes takaró és a vastag cserge, a hűvös éghajlat miatt a vándorló, kereskedő családok elengedhetetlen útitársa volt. A szekér és a szán kötelező tartozékaként kísérte útjukat.
A festékesnek a székely otthon díszítésében is fontos szerepe volt. Vetett ágyat, kamorás asztalt el sem lehetett képzelni nélküle. A leánygyermek megszületésétől kezdve az anya minden évben készített néhány darabot, hogy mire férjhez megy a leány, a pernizás ” hozomány” láda megteljék.

E gyapjú takarókat keskeny szövőszéken készítették, növényi festékekkel színezték, mintázatuk geometrikus volt. A formahatároknál a felvető szétnyílt, nem kötötték össze a vízszintes sorokat. Ezt kihasználván, amikor letelepedtek, a likatos kilimet a sátor bejáratához, vagy az ablak helyére akasztották, hogy beáramoljék a fény.

A torontáli szőnyegek szövéstechnikája hasonlóságot mutat az ázsiaiakéval. Díszítőelemeik, ornamentikájuk között is sok a hasonló vonás.

Visszafogott színvilág jellemző rájuk: a nyersfehér, a dohányszín, a sárga, a vörös és a kék.

A Torontáli szőnyegszövés technikáját elsajátíthajta a 2 napos workshop keretében: http://farkasvolgyiart.hu/torontali-szoves-workshop/